2009. február 6., péntek

Család


Annyira friss szárnycsapkodás, hogy még ki sem hűlt rajta a vegyszer;))...

7 megjegyzés:

fatilla írta...

ez igazán szép lett!

tomka írta...

Ez olyan fura mint egy fura látomás, egy paranoiás álom. Mert kidől-bedől, pedig egyenesnek kéne lenni és elmosódott ott ahol élesnek kéne lennie és ettől, bár egyszerűnek hat, megsem az. Mint egy migrénes fejfájás. Jómagam gyakran élem meg a migrén szaggató nyavajáit, ezért olyan ismerős az érzés. Szóval egy egyszerű kép, ami nem is olyan egyszerű, hanem van valami ott benn, egyészen az belül az észlelésen túl, egy igen-igen fura és érdekes világ. A névadásaidat meg külön szeretem, mert végleg kirúggja az utolsó stabil pontot is a labam alól. E miatt nem marad más mint a könnyű lebegés a szélben, pedig igen kövér vagyok.

:-) ... hát ilyen

Katjusa írta...

köszi skacok a hozzászólást:))
tomka: a cím nekem teljesen egyértelmű, de lehet, hogy csak azért, mert ott voltam élőben is:D..ki tudja. Élmény olvasni, amiket írsz, komolyan!

BetegSrác! írta...

Csinos! :)

Katjusa írta...

köszi:D

Kertész Péter írta...

ez tényleg fáni!

Kornel írta...

fájintos