Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
skip to main |
skip to sidebar
Kortársak fotógyűjteménye - contemporary collection
tartalom / summary
- adél (4)
- altnőder (65)
- BetegSrác (36)
- Biró Roland (15)
- boba (26)
- csmb (51)
- Dorzak (1)
- everydays of gergoo (13)
- fatilla (54)
- Feith Bálint (58)
- ferencke (16)
- Günter (12)
- jaffacake (39)
- Jámbor Zsófi (21)
- Katjusa (77)
- Kertész Péter (40)
- klára (8)
- Korneliusz (54)
- Kutasi Kovács Zoltán (15)
- laan (30)
- levice (7)
- miletics attila (52)
- nagy_szabolcs (43)
- Nikol (2)
- slacus (47)
- szepesvári dániel (12)
- tomka (36)
- Vedres Ági (15)
- zenyit (23)
7 megjegyzés:
hát ez bizony egy habzsolni való csoda;)!
Hejjj de szép lett ez, Fatillám, ez nagyon szépen kikerekedett. Lám, lám olyan jó eztet látni ahogy formálódunk érlelődünk egymás hatására. Szerintem jó ez így, főleg mert mi a nézők gyarapszunk ezáltal a leginkább. És ez tökjó.
nagy köszönöm Nektek!
"formálódunk,érlelődünk egymás hatására" ebben van valami...hisz minden nap megnézzük egymás képeit..akarva-akaratlanul is érik a szemlélőt befolyások melyeket bizonyos esetekben beépíthet a tudat a saját képi világba amikor elképzel egy fotót és amikor végül exponál..és amit írsz az tényleg tökjó:)
Így van Fatillám, és ez szerintem nagyszerű, mert nem arról van szó, hogy értelem nélkül másolnánk egymást (majmolnánk), hanem arról, hogy belevágunk a már egyébként is az agyunkban motoszkáló gondolatainkba. Legalábbis én így élem át. Réges-régen is csináltam fura képeket, de valahogy nem éreztem, hogy van értelme. Most hogy így együtt vagyunk meg csupán ennek van értelme és ez nekem jó, de legalábbis tetszik. Szeretem végigböngészni a képeket, újra és újra megnézni, találni egy újabb értékes részletet és ez az egész maszlag érik bent a fejben. Ami nekem különösen tetszik, hogy szakitunk a konvenciókkal, és mint a festészetben nem a képről beszélünk, hanem a kép mögé tesszük a mondandónkat. És harsognak ezek a gondolatok, életről, szenvedélyről, félelmekről és örömökről - egyszerű és borzasztóan fontos dolgokról. Amiket nagyon sokan már képtelenek meglátni. Már most szép gyűjtemény formálódott és ez csak duzzad és bővül, mert tesszük a dolgunk. Egyszer beszélgettünk BetegSráccal, hogy jó-e ha az ember egy csoporthoz tartozik, megmarad e egyéniségnek, szuverénnek lenni ha a látásmódján visszaköszön a hova tartozás. Szerintem senkit nem lehet, de főleg az itt publikáló individuumokat nem lehet megerőszakolni. Amit csinálunk az bennunk van, talán csak egyikünk másikunknál egy picit mélyebben, de ott a csíra és mi magunk akarjuk, hogy ez a felszinre törjön. Gondolom, de legalábbis nálam ez így van. Mindíg is nagyon szerettem az a fajta játékot amit a fotográfia kínált, a valósággal játszani, hisz a mit leképezek az ott van, ahogy leképezem az vagyok én és ez kötelez. Mindennél erősebben. Az, hogy vannak akik ugyanilyen belső kényszer hatására segítenek ebben, csupán azzal, hogy megmutatják saját látomásait, az engem végtelen örömmel tölt el, kivétel nélkül minden egyes alkotóval szemben.
igazából mindenre amit írtál csak azt tudnám mondani: hogy egy az egyben így érzem magamban ezt az egészet ahogyan Te is...örülök hogy ilyen szépen megfogalmazod ezeket a fontos gondolatokat...és tényleg jó volna valami kis találkozót összehozni amíg kellemes az idő,mert ez az egész kommunikáció túlmutat szerintem az éter által adott lehetőségeken...
igazi csemege
imádnivaló!
:)
Megjegyzés küldése