ISO3000
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
skip to main |
skip to sidebar
Kortársak fotógyűjteménye - contemporary collection
tartalom / summary
- adél (4)
- altnőder (65)
- BetegSrác (36)
- Biró Roland (15)
- boba (26)
- csmb (51)
- Dorzak (1)
- everydays of gergoo (13)
- fatilla (54)
- Feith Bálint (58)
- ferencke (16)
- Günter (12)
- jaffacake (39)
- Jámbor Zsófi (21)
- Katjusa (77)
- Kertész Péter (40)
- klára (8)
- Korneliusz (54)
- Kutasi Kovács Zoltán (15)
- laan (30)
- levice (7)
- miletics attila (52)
- nagy_szabolcs (43)
- Nikol (2)
- slacus (47)
- szepesvári dániel (12)
- tomka (36)
- Vedres Ági (15)
- zenyit (23)
3 megjegyzés:
A növények, miután kedves lények ugyanúgy éreznek mint mi emberek, szeretetet, félelmet, csodálatot és szerelmet, csupán a léptékeik mások. Nekik mi ostoba emberek csupán izgága gyorsan múló kártékony rovarok vagyunk. Amúgy élik mindennapos életüket, felébrednek reggel, bámészkodnak, töprengenek az élet ostoba kérdésein. Vannak köztük igazán habókosak, és persze morgó tengeri medvék de asszem a legtöbben ábrándos lelkű melankólikusok. Néha sírnak is, olyankor egy picit besötétedik és mintha köd bújna a rejtett zugokba. Csak a halk susorgás hallik. Azis csak éppenhogy. Huuuuuuusssssssss..., és megjelenik egy szürke könycsepp az ablakon.
:) ez kedves történet! köszi:))
borzasztó finom, pihepuha, meg ilyenek jutnak eszembe...nagyon szép!
Megjegyzés küldése